Author Description

A középkort követő évszázadokban – sokszor egyidejűleg, sokszor egymást váltva – mindig jelen volt a politikai és kulturális életben a nyitottság és a bezárkózás, a globalizmus és a nemzetállami keret. A tanulmánykötet szerzői az 1914-1949 közötti évtizedek magyar történelmét térképezik föl abban a tekintetben: mi történt az első világháború kitörése és a hidegháború korszaka között az elszigetelődés és az univerzalizmus tekintetében. Kétségtelen, már a 19. században kezdett nyitottá válni a világ, a közlekedés és a távközlés fejlődésétől a migráción át a kapitalista pénzügy globalizációjáig számos tényező egységesítően hatott a Földön. Az eszmetörténetben azonban nem voltak ennyire egyértelműek a folyamatok: egyszerre hatottak a nagy szellemi világáramlatok (pl. a freudizmus vagy a művészetek izmusai) és a bezárkózó tendenciák (nacionalizmus, reváns gondolat stb.). E tendenciákra hoz föl sok-sok példát a kötet megannyi szerzője. Az első részben (A politika világa) a tanulmányírók a magyar politikai gondolkodás nyitottságra való hajlamát vagy elzárkózó törekvéseit elemzik. Bihari Péter az I. világháború idején kialakult ellenségképek sztereotípiáit mutatja be; Pritz Pál az 1914-1945 közötti magyar politika Európa-perspektíváját elemzi, például a Bethlen István és Gömbös Gyula nevei fémjelezte irányzatok viszonylatában. Vonyó József külön tanulmányt szentelt Gömbös Gyula ideológiai nézeteinek. Paksy Zoltán a két világháború közötti magyar jobboldal, Konok Péter a magyar baloldal külföldi kapcsolatait, orientációit ismerteti. Egry Gábor a kisebbségi sorba került magyarság és a magyar nemzetfölfogás 1930-as évekre jellemzi változásait vizsgálja.